Egy olyan mérkőzés következett, amely az egyik legnehezebbnek ígérkezett.Az idáig veretlen, sőt pontveszteség nélkül az élen álló Tobo Hitel Ház volt az ellenfelünk.A mérkőzés esélyesei tehát nem mi voltunk, ennek megfelelően választottuk meg taktikánkat: zárt védekezésből indított kontratámadások.Két zúgó kapufánk igazolta a megfelelő taktikaválasztást, míg ellenfelünk nem talált rést a pajzson.Harcos koncentrált játékunk hamarosan eredménnyel is párosult: El Loco indult meg a jobb oldalon, középre lőtt labdáját Garrincha egy tanítanivaló, lehelletfinom mozdulattal pörgette a megmerevedett kapus mellett a hálóba. Mivel az ellenfél továbbra sem tudott számottevő helyzetet kialakítani, így maradt az egy gólos vezetésünk a félidő végéig. A második félidő szinte tükörképe volt az elsőnek. Továbbra sem adtunk lehetőséget az ellenfélnek, míg előttünk adódtak ziccerek. Egy esetben Garrincha már a kapust is elfektette, de az valahogy még utána tudott nyúlni, így nem sikerült a hálóba gurítani a labdát. Meccslabda lehetett volna. És ahogy az ilyenkor történni szokott, a kihagyott ziccer után, jött az ellenfél gólja. Egy középrepörgetett labda üresen találta a támadót, aki kíméletlenül kihasználta a helyzetet. Talán az első kihagyás volt a csapattól. Ezután még mindkét oldalon voltak kisebb lehetőségek, amik sorban kimaradtak, de az eredmény már nem változott. A játékvezetőre nem szeretnék külön kitérni, annyit azért hozzáfűznék, hogy erősen lejtett a pálya az egyik fél részére, akik persze nem mi voltunk.(10-vitás estből 10-szer ellenünk fújt). Összegezve a látottak alapján a mérkőzés nagy részében az éllovas fölé tudtunk nőni, mind védekezésben, mind támadásban. Az a hozzáállás pedig amit csapatunk ezen a nehéz mérkőzésen bemutatott, az egymás segítése, biztatása, támogatása minden dicséretet megérdemel!